Nemzetgazdasági Minisztérium

G Y I K

Gyakran ismétlődő kérdések

az elvárt béremelésről és a bérkompenzációról (adókedvezményről)

1. Hol található az elvárt béremelés végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató?

 

Az útmutató az alábbi internetes címen található jobb oldalt:

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi‐miniszterium/hirek/modszertani‐utmutato‐esugyfelszolgalat‐az‐elvart‐beremeles‐vegrehajtasahoz

 

2. Kötelező‐e alkalmazni az elvárt béremelést?

 

Nem kötelező végrehajtani. Ugyanakkor, amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény6/B.§). Bírságot emiatt nem kell fizetni,azonban az elmarasztalt vállalalatok 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban nem részesülhetnek (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6.§).  Azon munkáltatók pedig, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójukra végrehajtják az elvárt béremelést, a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §).

 

3. A bruttó 300.000 Ft vagy a 216.806 Ft alatti bérekre vonatkozik‐e az elvárt béremelés?

 

Mint azt a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése tartalmazza ‐ és ahogy azt az Útmutatóban is írtuk ‐ a havi 216.805 forint feletti béreknél nincs elvárt béremelés, mivel itt nem jelentkezik 2012‐ben nettó keresetveszteség a 2012. évi szja változás (adójóváírás eltörlése) és a munkavállalók által fizetett tb járulék 1%‐pontos növekedése miatt. A 300.000 Ft‐ot a 2012. évi adó és járulékváltozásokról hozott döntések előtt elfogadott 2011. évi XCIX. törvény irányszámként tartalmazta.

 

4. Költségvetési szervnél milyen módon kell megvalósítani az elvárt béremelést?

 

A költségvetési szervekre nem terjed ki a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet hatálya. A közszférában az adó‐ és járulékváltozások ellentételezésére a 371/2011.(XII.31.) Korm. rendelet előírásai alapján kerül sor 2012‐ben.

 

5. Alapítványi fenntartású intézményeknél milyen módon kell megvalósítani az elvárt

béremelést?

 

A 299/2011.(XII. 22.) Korm. rendelet az alapítványi fenntartású intézményekre is vonatkozik.

 

6. Elvártnak megfelelő béremelés esetén hogyan zajlik a szociális hozzájárulási adó

kedvezményének igénylése?

 

Alkalmazottak esetében a kompenzáció a 08‐as bevallásban adókedvezmény formájában 2012‐ben és 2013‐ban érvényesíthető a munkavállalót az adott hónapra megillető bruttó munkabér összege alapján.

 

7. Köztartozás mellett igénybe vehető‐e szociális hozzájárulási adó kedvezménye?

 

A köztartozás‐mentesség az igénybevételnek nem feltétele.

 

8. Az a vállalkozás, amely az elvárt béremelést minden 2011‐ben állományban lévő dolgozójára végrehajtja, a bérkompenzációt igénybe kívánja venni, igénybe veheti‐e a 2012‐ben újonnan felvett dolgozók tekintetében is?

 

Igen, amennyiben a munkáltató az elvárt béremelést az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta, minden munkavállalója, így az újonnan belépők esetében is jogosult a kompenzáció igénybevételére.

 

9. Vonatkozik‐e bármilyen feltétel az újonnan belépő foglalkoztatottak bérére?

 

Béremelési elvárás a 2012‐ben újonnan belépő munkavállalókra a törvény értelmében akkor vonatkozik, ha az új belépő 2011. november – december időszakban legalább egy napig az őt foglalkoztató vállalkozás valamely belföldi kapcsolt vállalkozásánál dolgozott.

 

10. Mit jelent a belföldi kapcsolt vállalkozás?

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. paragrafusának 17. pontja rendelkezik a kapcsolt vállalkozás fogalmáról, melyek közül csak a belföldieket kell figyelembe venni:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó ‐ a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával ‐ közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban ‐ a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával ‐ közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy ‐ a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával ‐ közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)‐c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amelyaz adózóval az a)‐c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

 

11. Igénybe vehetem a kompenzációt egyéni vállalkozóként a saját magam után számított szociális hozzájárulási adó tekintetében, ha teljesítem az elvárt béremelés feltételeit?

 

Mivel a kompenzáció az adójóváírás eltörlésének hatásait kívánja ellensúlyozni, amire egyéni vállalkozók nem voltak jogosultak, egyéni vállalkozók önmaguk után nem igényelhetik, csak az alkalmazottaik után, ha esetükben teljes körűen eleget tettek az elvárt béremelésnek.

 

12. A bérkompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani és összesíteni, vagy az adott vállalkozás teljes bérköltségére egy összegben?

 

A kompenzáció összegét személyenként és havonta kell kiszámítani, az útmutatóban meghatározott képlet alapján. Amennyiben több adókedvezményt is érvényesítenek egy személy esetén a fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben, akkor az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. paragrafusát kell értelemszerűen alkalmazni.

 

13. Családi kedvezmény figyelembe vehető‐e bérkompenzációnál?

 

Az elvárt béremelés teljesítésénél, tehát a bruttó bérek emelésénél a családi kedvezmény nem vehető figyelembe.

 

14. Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe s emiatt nem nő, esetleg még csökken is a jövedelme?

 

A bércsökkenés két esetét kezeli a 299/2011.(XII. 22.) Korm. rendelet: a munkaidő változását (így a részmunkaidős foglalkoztatást) és az egészségi okból más munkakörbe helyezést. A szabállyal való visszaélés megelőzése érdekében egyéb bércsökkentési eseteket nem ismer el a jogszabály.

 

15. Az általam könyvelt vállalatnál végrehajtották az elvárt béremelést az összes érintett munkavállaló tekintetében, de arról nincs információm, hogy ez megtörtént‐e a kapcsolt vállalkozásoknál. Igénybe veheti‐e az általam könyvelt vállalat a kompenzációt?

 

Ha egy vállalkozásnál végrehajtják az elvárt béremelést mindenkire, attól függetlenül is jár a vállalkozásnak a kompenzáció, hogy a kapcsolt vállalkozásnál végrehajtották‐e vagy sem.

 

16. Visszamenőleg kívánom a Kormányrendeletben elvárt fizetésemelést végrehajtani, ezt megtehetem‐e, mely jogszabály vonatkozik rám ebben az esetben?

 

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények tekintetében 2012. év közben visszamenőleges hatállyal is végre lehet hajtani az elvárt béremelést, ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott hónapokra vonatkozóan. A kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460., 464./A,B paragrafusai alapján. A visszamenőleges béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóra, így a 2012‐ben időközben kilépett munkavállalókra is végre kell hajtani.

 

17. Részmunkaidős dolgozóink 2011‐ben a garantált bérminimum arányos összegét kapták, a 4 órás munkaidőben dolgozók bruttó 47.000 Ft‐ot, a 6 órás munkaidőben dolgozók pedig bruttó 70.500 Ft‐ot kerestek. Megfelel‐e az elvárt béremelésnek, ha dolgozóink a 2012. évi 108.000 Ft‐os garantált bérminimum arányos összegét kapják, tehát a 4 órában dolgozók 54.000 Ft‐ot, a 6 órában dolgozók pedig 81.000 Ft‐ot?

 

Nem, mert az elvárt béremelés mértékét a 2011. évi bér alapján, a kormányrendelet melléklete szerint kell meghatározni:

‐ a 4 órára járó 47.000 Ft‐os bér esetén az elvárt béremelés 26%, azaz 12.220 Ft, vagyis a 2012. évi elvárt bér 59.220 Ft/hó,

‐ a 6 órára járó 70.500 Ft‐os bér esetén 14.900 Ft‐os béremelést szükséges végrehajtani, azaz a 2012. évi elvárt bér 85.400 Ft/hó.

 

18. Vonatkozik‐e az elvárt béremelés arra a részmunkaidősre, akinek a rendszeres bére részmunkaidőben nem éri el a 216.805 Ft‐ot, de nyilatkozata szerint más egyéb munkáltatótól is rendelkezik rendszeres bérrel, és a kettő együtt meghaladja a 216.805 Ft-os szintet.

 

Az egyik munkáltatónak nem feltétlenül áll rendelkezésére, hogy a munkavállalója a másik munkahelyén mennyit keres. Többek között ezért sem veszi ezt a 299/2011.(XII.22.) Kormányrendelet figyelembe. Tehát az elvárt béremelést minden munkáltatónak külön‐külön szükséges végrehajtania a kérdésben említett munkavállalói nyilatkozattól függetlenül, és az adókedvezmény is munkáltatónként külön – külön érvényesíthető.

 

19. Vonatkozik‐e az elvárt béremelés arra a nyugdíjas, részmunkaidős munkavállalóra, akinek a rendszeres bére heti 20 órában 180.000 Ft, mellette kizárólag nyugdíjban részesül, de együttesen a kettő meghaladja a 216.805 ft‐ot.

 

A munkavállaló nyugdíjas státuszát, nyugdíjának összegét a kompenzáció szempontjából nem lehet figyelembe venni, az elvárt béremelés rájuk is az általános szabályok szerint vonatkozik, a nyugdíj összegétől függetlenül.

 

20. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek (volt előrehozott nyugdíjasok) 2012. január 1‐jétől nem minősülnek nyugdíjasnak, illetve vannak, akiknek megszűnik a rokkantsági nyugdíjuk, és így foglalkoztatásuk esetén 4% helyett 8,5% egyéni járulékot fizetnek 2012‐ben. Az ő nettó keresetük az elvárt béremelés végrehajtása ellenére is csökken. Szükséges‐e további béremelés esetükben az adókedvezményre való jogosultsághoz?

 

Nem kell figyelembe venni, ha 2012‐ben a nyugdíjas munkavállaló nettó bére a nyugdíjasokra vonatkozó törvényi szabályozás módosulása miatt csökken. Mivel az ezen okból bekövetkező nettó bércsökkenésre vonatkozóan elvárt béremelési szabály nincs, a munkáltató emiatt nem esik el az adókedvezményre való jogosultságtól sem, ha egyébként a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést végrehajtja.

 

21. A 2011‐es év folyamán fix jutalomként fizettünk havonta 2,5% bonuszt minden munkavállalónknak. Ezek a fix kifizetések rendszeres bérpótléknak tekinthetőek‐e, és ezáltal képezhetik‐e a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet 3. § (2) szerinti alapbérelemés alapját?

 

Akkor vehető figyelembe rendszeres pótlékként ez a bónusz, ha megfelel az Mt. 151/A. § (2) bekezdésében szereplő azon feltételnek, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabályban (ami vagy jogszabály vagy kollektív szerződés) vagy munkaszerződésben szerepel ez a juttatás. Ha nem felel meg a feltételnek, akkor nem vehető figyelembe. Jogszabály vagy kétoldalú megállapodás azért fontos, hogy a munkáltató egyoldalúan ne vonhassa meg.

 

22. 2011‐ben a munkavállalóink jelentős része folyamatos munkarendben, azaz 4 műszakban dolgozott, idén azonban egyes területeken visszaállunk a 3 műszakos munkarendre, így a műszakpótlékok összege is csökkeni fog 2011‐hez képest. Hogyan kell az elvárt béremelést kiszámítani ebben az esetben, emelni kell az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökken?

 

Az elvárt béremelés végrehajtásánál a műszakrend változást nem kell figyelembe venni, a műszakpótlék (munkabér) emiatti 2012. évi csökkenését nem szükséges béremeléssel kompenzálni. Azaz az elvárt béremelés mértékét úgy kell meghatározni, mintha a műszakrend nem változott volna.

 

23. A munkaszerződésben az szerepel, hogy a személyi alapbéren felül havi bruttó 20.000 Ft mozgóbér fizethető a munkavállaló részére a munkáltató tárgyhóra vonatkozó, a munkabér fizetés napjáig mérlegelési jogkörben meghozott döntése alapján. Ez a mozgóbér minden hónapban rendszeresen kifizetésre is kerül. Rendszeres bérelemnek kelle tekinteni?

A teljesítményhez kapcsolódó bérelemek rendszeres bérként akkor vehetők figyelembe, ha azok a teljesítménybér részét képezik. Teljesítménybérnek akkor tekinthető, ha egyértelműen meghatározható, előre rögzített (mérhető) teljesítmény eléréséhez van kötve. A csak a munkáltató döntésétől függő bérelem nem tekinthető ilyennek, ezért rendszeres kifizetése esetén sem minősül a rendszeres bér részének.

 

24. Munkavállalóinak egy része ekhósan teljesíti közterheit. Az elvárt béremelést hogyan kell az ekhosok vonatkozásában teljesíteni?

 

Az elvárt béremelést az ekhos és nem ekhos bérrész együttes összegére kell végrehajtani, és az adókedvezményt is ez alapján kell számítani.

 

25.Iskolánk egyesületi fenntartású. Az elvárt béremelés teljesítésénél hogyan tudunk megfelelni a közalkalmazotti bértáblázatnak? A kormányrendelet mellékletében szereplő táblázat alapján kiszámolt elvárt béreket kell‐e korrigálni (és hogyan) azoknál a kollégáknál, akik 2012‐ben "ugranak" fizetési fokozatot? Milyen bérrel kell egy új kollégát alkalmazni, a bértáblázat szerinti besorolással, vagy az annak megfelelő 2012‐es emelt változattal?

 

Az elvárt béremelés mértékét az általános szabály szerint, azaz a 2011. évi bér alapján kell az Önök esetében is meghatározni. Az így megállapított 2012. évi elvárt bér feltételezhetően nagyobb, mint az eggyel magasabb Kjt. fizetési fokozat garantált bértétele, tehát az elvárt béremeléssel valószínű teljesül a fizetési kategória "ugrás" is. Az eggyel magasabb fizetési fokozatba való átsorolást tehát „papíron” végre kell hajtani, azonban az elvárt béremelésen túl további béremelést nem szükséges megvalósítani. (Amennyiben az új fizetési kategória bértábla szerinti bére lenne magasabb, úgy annak eléréséhez további emelés lenne szükséges.) Tehát pl. egy 2011. évi F8‐as fizetési fokozat esetén a 154.300 Ft‐hoz tartozó elvárt béremelés 11.000 Ft, azaz az elvárt bér 165.300 Ft. Ez nagyobb, mint az F9 kategória 159.500 Ft‐os garantált bére, tehát a feljebb lépés esetén nincs szükség további  éremelésre.

A 2012‐ben belépő új kollégára elvárt béremelés nincs, tehát őrá az "eredeti" bértáblázat vonatkozik. Nincs ugyanis "emelt változata" a bértáblának, az elvárt béremelést minden munkavállalóra egyénenként kell kiszámítani.

 

26. A rendszeres pótlékok közé értelmezésem szerint a túlórapótlék nem számít bele, de azt nem tudom, hogy a készenléti/ ügyeleti díj beleszámít‐e?

A rendszeres pótlékok között nem vehetők figyelembe a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó bérelemek, így a túlmunka díja (alapbér+pótlék) és a készenléti/ügyeleti díj sem.

 

27.Teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozó teljesítménybére a személyi órabére, ami a minimálbér. Azt megemeljük a kötelező mértékkel, 449 Ft‐ról 535 Ft‐ra. Teljesítettnek tekinthető‐e az elvárt béremelés azon munkavállalók tekintetében, akik 100% alatt teljesítenek vagy csökken a teljesítményük 2011‐hez képest?

 

Teljesítménybér esetén a 100%‐os teljesítmény esetén járó bérre kell az elvárt béremelést végrehajtani. Ha a munkavállaló teljesítménye – azonos teljesítménykövetelmények mellett ‐ csökken 2011‐hez képest, akkor a nettó bére is lehet kisebb. Azaz az egyéni teljesítmény pl. adott havi gyengébb alakulása mellett is teljesítettnek tekinthető az elvárt béremelés, és igényelhető az adókedvezmény (ha egyébként a cég minden érintett munkavállalóra végrehajtja az elvárt béremelést). Amennyiben a teljesítménybér a minimálbéres órabérétől függ, úgy az új legkisebb órabérre történő emelés biztosítja az elvárt béremelést.

 

28.Vonatkozik‐e az elvárt béremelés azokra a felmentett munkavállalókra, akik még 2011. december 31‐én munkaviszonyban álltak, 2011. december 15‐én kifizettük a felmentésre járó teljes összeget, egyúttal december 15‐től a munkavégzés alól is felmentésre kerültek, a felmentési idejük azonban csak február 29‐én jár le. A munkáltató január 1‐jei hatállyal kívánja az elvárt béremelést végrehajtani.

 

Azt a munkavállalót, akinek 2011. december 15‐én kifizették a felmentésre járó teljes összeget és ezen időponttól mentesül a munkavégzés alól, az elvárt béremelés szempontjából nem kell figyelembe venni 2012‐ben, annak ellenére sem, hogy munkaviszonya pl. február 29‐ig tart. Azaz az elvárt béremelést őrá nem vonatkozik, és mivel nincs bérkifizetés 2012‐ben, adókedvezmény sem vehető igénybe.

 

29. A felmondott munkavállaló utolsó munkanapja 2012. január 15‐e volt, amikor kifizettük a  januárra és a felmentésre járó bérét. A felmentési idő február 15‐én jár le. A cég az elvárt béremelést csak április 1‐jétől hajtja végre január 1‐jei visszamenőleges hatállyal. Végre kell‐e utólag hajtani a felmentett munkavállalóra is az elvárt béremelést, amikor ő már nincs jogviszonyban a céggel, ha a cég az adókedvezményt igénybe kívánja venni?

 

Igen. Arra a munkavállalóra, akinek 2012‐ben (pl. január 15‐én) volt az utolsó munkanapja, az elvárt béremelést utólag is végre kell hajtani, ha a cég az adókedvezmény igénybevétele érdekében – akár visszamenőlegesen – minden érintett munkavállalóra végrehajtja január 1‐jei hatállyal az elvárt béremelést.

 

30.Végrehajtható‐e és hogyan normarendezés az elvárt béremeléssel egyidőben?

 

A normarendezés akkor hajtható végre az elvárt béremelés teljesítésével egyidejűleg, ha ‐ az elvárt béremelést 100%‐os teljesítményszinten biztosítják, és ‐ a 100%‐os átlagos teljesítés normarendezés után is biztosított lesz.

 

31.Bedolgozók esetében, akiknek nincs fix normájuk, hanem a megrendelések függvényében kapnak munkát, hogyan kell megfelelni az elvárt béremelésnek?

 

A Munka Törvénykönyve (Mt.) és a 24/1994 Korm. rendelet viszonyában megállapítható, hogy abedolgozói jogviszony nem minősül munkaviszonynak. Az elvárt béremelésről szóló 229/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az 1. § (1) bekezdés alapján "a munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki". Mivel a bedolgozói jogviszonyban megszerzett bérre nem vonatkozott az szja törvény szerint 2011‐ ben érvényesíthetett és 2012‐től megszüntetett adójóváírás, így a bedolgozókat emiatt nem éri 2012‐ ben olyan nettó keresetveszteség, amit kompenzálni kellene. Ezek alapján tehát a bedolgozói jogviszony nem tekinthető munkaviszonyban történő foglalkoztatásnak, és nem vonatkozik rá az elvárt béremelés.

 

32.A munkavállaló a személyi alapbéren és a rendszeres bérpótlékokon kívül jelenlétösztönzés céljából 2011‐ben havonta 5.000.‐Ft jelenléti díjazást is kapott azon hónapokra vonatkozóan, amikor a hónap valamennyi munkanapján munkát végzett és/vagy szabadságon volt. Rendszeres bérnek tekinthető‐e ez a jelenlét‐ösztönzési kifizetés?

 

Az elvárt béremelés összegének meghatározása szempontjából a jelenlét‐ösztönző juttatás nem minősíthető rendszeresnek, mivel akár már egy nap betegség esetén sem jár az adott hónap munkában töltött napjaira.

 

33.A munkavállaló 2012. január 15‐től megbetegedett, s az adott hónapra megillető munkabére 150e Ft‐ra csökkent. Jár‐e utána a kompenzáció a munkáltatónak?

Akinek betegszabadság miatt az adott hónapra járó bruttó munkabére 190.178,6 Ft alá csökken, annak az esetében jogosult részkedvezményt igénybe venni a munkáltató, amennyiben az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében az elvárt béremelést végrehajtotta.

 

34.Egy munkavállalót 2012.02.05‐től alkalmaznék. Igénybe vehetem‐e a kedvezményt utána február hónapban?

 

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460.§ (4) bekezdése kimondja „az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként különkülön ‐ a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve ‐ kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.” Ennek alapján a részkedvezményt februárban nem veheti igénybe az új munkavállalója után, mert nem állt fent az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony. A következő hónapokban azonban természetesen jogosult a kedvezményre.

 

35.Egy munkavállaló munkaviszonya hó közben megszűnik. Érvényesíthetem‐e utána erre a hónapra a bérkompenzációt?

 

A hó közben létesülő munkaviszonyhoz hasonlóan (ld. előző kérdés) kell eljárni, ha a munkaviszony hó közben szűnik meg, arra a hónapra nem vehető igénybe adókedvezmény.

36.Melyik adókedvezményeket tudom kombinálni, s mi történik, ha a kedvezmények összege több lenne, mint a fizetendő adó?

 

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. § (2) bekezdése alapján a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, az ‐ a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető ‐ együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. Ebben az esetben a különbözet a 17‐es számú, „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványon visszaigényelhető.

(3) A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.

37.Segítséget szeretnék kérni az adókedvezmény összegének kiszámításához. A munkavállaló 2011. évi bére 100.000 Ft volt, 2012‐ben 110.000‐120.000 Ft közé szeretnénk emelni. Mekkora adókedvezményre leszünk jogosultak, ha 110.000Ft‐ra vagy 120.000Ft‐ra emeljük a munkavállaló bérét?

 

A munkavállaló 2011. évi bére: 100.000Ft

Elvárt béremelés mértéke a Korm. rendelet alapján: 13.500Ft

2012. évi bér ami eleget tesz az elvárt béremelésnek: 113.500Ft (100.000+13.500);

Ha a munkáltató csak 110.000Ft‐ra emeli a bért, akkor nem tett eleget az elvárt béremelésnek, nem

veheti igénybe a kedvezményt. Ha legalább 113.500Ft‐ra emeli a bért akkor eleget tett az elvárt

béremelésnek, ha ennél magasabb összeggel emeli, például 20.000Ft‐tal, akkor szintén eleget tett az

elvárt béremelésnek, ebben az esetben a 2012. évi bére 120.000Ft.

Az igénybe vehető kompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani, az alábbi képlet alapján:

(Tv. 460. (6))

X * 0,215, ha X <= 75 000

16125 – ([X‐75000] * 0,14), ha X > 75 000,

ahol X az adott hóra tekintettel kifizetett bruttó munkabér összege.

110.000Ft esetén nem jogosult a kompenzációra, míg 113.500Ft esetén 10.735Ft, 120.000Ft esetén

9.825Ft kompenzációra jogosult a munkáltató a fenti képlet alapján.

 

Budapest, 2012. január 24.